Ó-da!

Nem fesztivál, találkozó,
Ahol a hangulat.Pont jó.
Dehogy jó – nagyon jó. O-hó:
Ahol a női mell megfogható.
Dehogy megfogható – megfogandó! De jó!
A nőkre nem gondoltál, Csongor?
Remélem, a jövő év kárpótol[1]

Pál, mostanában csak Te jársz a fejemben…
Blogírással töltöm éjjelem-reggelem
Repatriáltam – hazám a protokollterem.
(Mért hagytál el, Istenem?)
De mi lett a nővel? – folyton kérdezem -
A választ tán Szűcs Katalinnál meglelem.
Jöhet egy újabb szakasz szerintem,
Ez a gondolatsor gyümölcsöt már nem terem.

Tudom, hogy körkérdezni küldtél, Kata
De válaszolni senki nem akart – sajna.
Nem maradt más, csak a Mokka:
Teám maradéka, s e vers – hátha
Beteszed a blog Mély.pontjába

A rímekből most lassan kifogyok
„Bruschează-mă[2] sütit” adjatok!
(Pityu, érzed, hogy most Neked szavalok)
Reggeli úgy sincs – csak ezt kaphatok.
(Jó-jó. Én akartam így. Ne haragudjatok.)
…ide már nem tudok mit írni – feladom.

Amúgy láttam, fekete pontot is adhattok
A rímeim úgyis jók - minden kommentárt le.Pont.

Köszönöm, ó, vezérek, e hat napot,
Hogy a találkozóra meghívtatok.
Próbáltam kihozni magamból a maximumot…

…Csongor, örökké híved maradok!
Ja, s lájkolom a drámapályázatod!
            
Na, rohanok, s a Válságról is kritikát írok
- hajnalig megint fenn maradok…
Összegzésül annyit mondhatok:
„Én itt vagyok próféta, b@szod!”[3]

ha kell még infó)


.dEkA. és .JH.


[1] Balladai homály
[2] Stefan Caraman: Visszatérés hazulról, Ízsván monológja
[3] Egressy Zoltán: Portugál, Csipesz az önkeresés útján

No comments:

Post a Comment