„Elindult a srác a tanyavilágból,
Jéghideg lett a szíve, de haragtól lángol,
A becsület, a szaktudás semmit sem ér,
Mindig a vajas felére esik le a vajaskenyér.
Mért ízetlen a pacal, és a sör íze se régi?
Lerúgja az asszonyt, mert már nem érzi, hogy férfi.
Csökött minden érzék és ízlelőbimbó.
Így nem élet az élet. Most haljak meg?
Bingó!”
Az alaphangulatot jól tükrözik e sorok, s a fanyar humor mögött rejlik az élettől megcsömörlött ember igazsága. Mindenbe beleunt és belefáradt, tehát miért is folytatná tovább? A hír lábra kél, s kész is van a szenzáció, indulhat a show.
Victor Ioan Frunză rendezését nem tudom másképp jellemezni, mint remekbe szabott alkotás. A teljes színpad be van építve (díszlet: Adriana Grand) egy garázs-lakásnak, lepusztult környezetnek, ami általában nem a boldog családi idillt hivatott reprezentálni. Karton-világ, melynek ura budi trónján szónokol, s karton-király lesz belőle a Pál show-ban éjfélkor. Blondin Gáspár egy napig úgy érezheti, ő is ér valamit. Groteszk az egész helyzet.
Színészi alakításokban sem találtam semmi kifogásolni valót. Kozma Attila Blondin Gáspárja az egyszerűnél is egyszerűbb ember, kissé buta, enyhén bamba, de abszolút szerethető figura. Felnőtt ember létére úgy tud rácsodálkozni az újdonságokra, az odafigyelésre, mint egy öt éves gyermek, a második felvonásban pedig vezérigazgatói magabiztossággal szégyeníti meg az őt lenézők táborát. Fordul egyet a világ. Szabó Enikő Blondinné bőrébe bújva igyekszik jó feleség lenni, s gyönyörűen építi fel a folyamatot melyben a szerető asszony a cirkusz végére eljut a gyilkosságig. Dálnoky Csilla popdívája és Benedek Ágnes fiatal riportere egyaránt rámenős, élvhajhász, sikerorientált. Remekül reprezentálják a média-világ milyenségét és működését. Veress Albert, mint Pál a médiaszemélyiség, egy cseppet visszafogottabb volt, mint vártam. Belefért volna még némi túlzás, hiszti, és kevésbé férfias megjelenés. Utóbbi megjegyzésem inkább alkatára, stílusára és nem öltözékére vonatkozik. Pap Tibor Misije a jóképű szomszéd szerelő, aki néha Blondinnét is megszerelgetné, igazi vidéki, jólelkű srác. Nem véletlen műve a sok jóval kezdődő szó, mert szinte mindenre azt mondhatom pátosz nélkül, hogy jó. Nem dimenzionálom túl, nem értékelem alul, egyszerűen jó.
.Theokleia.
No comments:
Post a Comment